Testmaszkok

A jelmez, mint autonóm vizuális kifejezőeszköz

Akiknél a jelmez a főszereplő. Bérczi Zsófia, Nagy Fruzsina és Szűcs Edit látványtervezők számára a színházi jelmez a vizuális közlés autonóm eszköze. Társadalmi jelenségeket, érzelmi állapotokat kifejező "testmaszkjaikat" rendhagyó módon a Kiscelli Múzeum rejtélyes katakombájában mutatják be.

Fotó:Dömölky Dániel
#alkotaváros #nőihangok

Mikor?

május 2. - június 25. 

A színházi látványra gondolhatunk és gyakran gondolunk is úgy, mint a szöveges-dramatikus cselekményt kiegészítő, azt megerősítő környezeti világra: a díszlet- és jelmeztervező a színházi rendezővel szorosan együttműködve, az ő iránymutatásának megfelelően olyan látványvilágot alkot, mely a cselekmény kontextusát leginkább támogatja.

Létezik azonban a színházi látványtervezésnek egy olyan megközelítése, amikor az előadásban a vizuális elemek önálló életre kelnek, és nem kiszolgálják, hanem megteremtik, sajátos kifejező eszközeikkel, képi jelrendszerükkel önmaguk inspirálják, szerkesztik az időben, térben és mozgásban lezajló színpadi események sorát. Az ilyen megközelítéssel készített előadások a látványszínház vagy (az ezzel azonos jelentéssel bíró) vizuális színház műfajába tartoznak.

A vizuális színházban a kosztümök, tulajdonképpen test-maszkok kilépnek az alkalmazott képzőművészet kereteiből, és a saját autonóm vizuális kifejezőeszközeikkel közölnek nonverbális tartalmakat, például markánsan jelölnek érzelmi állapotokat vagy akár társadalmi jelenségeket.

Ezen a kiállításon három olyan női alkotó munkáit szeretnénk bemutatni, akik ennek a színházi formanyelvnek képviselői, és akik számára a jelmez vizuális nyelven „beszélő” animálható burok, mozgatható-változtatható lágy szobor.

Belépéskor a látogató egy életképben találja magát, a katakomba kisebb tereibe lépve, állóképekbe kimerevítve találkozik a három művész tematikus csoportokba rendezett jelmezeivel: arcnélküli vagy teljesen stilizált, egymással viszonyba helyezett erős mozdulatokba “merevedett” babákon kiállítva.

Bérczi Zsófia, Nagy Fruzsina és Szűcs Edit a színházi jelmezek emancipálódásának folyamatában három különböző megközelítést és megvalósítási utat jár be. Ami közös bennük, hogy rendkívüli és egyedülálló alkotói horizontjaik, folyamatosan újra és újra értelmeződő szakmai ars poeticáik, és a hagyományos nézőpontokra folyamatosan rákérdező határátlépéseik miatt egyaránt meghatározó és megkerülhetetlen vizuális alkotói jelen korunk színházművészetének.

Bérczi Zsófia – tervező, kiállító
Nagy Fruzsina – tervező, kiállító
Szűcs Edit – tervező, kiállító
Rozgonyi-Kulcsár Viktória – kurátor

Hol?

Kiscelli Múzeum

1037 Budapest, Kiscelli u. 108.

Kiscelli Múzeum

1037 Budapest, Kiscelli u. 108.

Ez is tetszeni fog

#alkotaváros #köztérélmény
A magyarok
Városháza Park
április 29. - május 15.
#beszélaváros #zöldeszmék
Ökofeminista Fesztivál
Szeszgyár kert
május 13. 14:00-22:00, május 14. 11.00-22.00, május 15. 11:00-22:00
#játszikaváros #köztérélmény
kirakART
Több helyszín
május 13-15. 17:00-22:00