[ Vissza a Fesztiválváros főoldalra ]
[ English | Deutsch | Francais ]
[ Jegyigénylés ]
|
 |
Március 17.
Budapesti Operettszínház / Raktárszínház, 22.30
|
|
| |
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (keresztmetszet)
A Színház- és Filmművészeti Egyetem előadása |
| | Rendező: Szabó Máté, zenés színházrendező szakos hallgató
Osztályvezető tanárok: Szinetár Miklós, Kerényi Miklós Gábor
|
| | |
|
|
|
Március 18.
Budapesti Operettszínház / Stúdió, 19.30
|
|
| |
Kálmán Imre emlékműsor |
| | Neves színművészek közreműködésével
Szerkesztette: Szilassy Nelly
| | | Kálmán Imre (1882–1953) 1900-ban Kodály Zoltánnal együtt nyert felvételt a budapesti Zeneakadémiára Koessler János zeneszerzés osztályába. Bartók Béla ekkor már egy éve Koessler tanítványa volt, Weiner Leó pedig valamivel később csatlakozott hozzájuk. Az akadémiai évek után néhány műve bemutatásra került, mint például a Saturnalia és az Endre és Johanna című szimfonikus költemény. 1907-ben dalaiért Ferenc József-díjat nyert. Ennek köszönhetően Bayreuthban, Münchenben és Berlinben folytathatta tanulmányait. Az ígéretesen induló komoly-zenei karrier néhány remek kabarédal és az 1908-as Tatárjárás című operett sikere miatt nem bontakozott ki és Kálmán a könnyű műfajok felé fordult; ma már tudjuk, hogy döntése nem csak átmeneti volt. A pályatársak – Bartók és Kodály – elismerő szavai is bizonyítják, hogy Kálmán Imre átütő tehetség volt. Fiatalkori kamara- és zenekari művei a későbbi világhírt hozó operettek fényében szinte ismeretlen maradtak. Ezek a művek egy dolgot cáfolhatatlanul bizonyítanak: a "könnyű" műfajban elért sikerek elképzelhetetlenek lettek volna Kálmán Imre klasszikus megalapozottságú zenei tudása nélkül. |
| | |
|
Kálmán Imre
|
|
Március 19.
Budapesti Operettszínház, 19.00
|
|
| |
Marica grófnő (1924)
A szolnoki Szigligeti Színház előadása |
| | |
|
|
|
Március 20.
Budapesti Operettszínház, 19.00
|
|
| |
Te rongyos élet
Operettgála Kálmán Imre műveiből
(A Budapesti Operettszínház előadása) |
| | |
|
|
|
Március 21.
Budapesti Operettszínház, 19.00
|
|
| |
A cigányprímás (1912)
A kecskeméti Katona József Színház előadása |
| | A cigányprímás legendája különösen alkalmasnak kínálkozott a megzenésítésre, a téma egzotikuma, érdekessége felkeltette a zeneszerző érdeklődését.
Az operett középpontjában Rácz Pali, a híres cigányprímás áll, akiért bomlanak a nők, hangszere lázba hozza a világvárosokat. A világhírű öreg cigányprímás csendesen éldegél egy Soroksári úti házban. A fia, Laci Zeneakadémiára járó fiatalember, leánya, Sári eladósorban van, az unokahúgát, Juliskát ő maga akarja feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, az előző háromból tizenhat gyermeke van. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte "A szív az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet / és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket". Emiatt (és mert titokban szereti Juliskát) Laci sértett önérzettel világgá bujdosik… |
| | |
|
|
|
Március 22.
Budapesti Operettszínház, 19.00
|
|
| |
A bajadér (1921)
A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadása |
| | |
|
|
|
Március 23.
Budapesti Operettszínház, 15.00
|
|
| |
Marica grófnő (magyar nyelvű előadás)
A Budapesti Operettszínház előadása |
| | |
|
|
|
Március 23.
Budapesti Operettszínház, 19.00
|
|
| |
Marica grófnő (német nyelvű előadás)
A Budapesti Operettszínház előadása |
| | |
|
|
|
