
[ Vissza a Fesztiválváros főoldalra ] [ English | Deutsch | Francais ]
[ Jegyigénylés ]
|
 |
Március 16. Zeneakadémia, 19.45
|
 |
| |
Budapesti Fesztiválzenekar |
| | Bach-Weiner: C-dúr toccata és fúga, BWV 564 R. Strauss: Burlesque zongorára és zenekarra Dohnányi: II. (E-dúr) szimfónia, op. 40 | | | Vezényel: Gennagyij Rozsgyesztvenszkij
Közreműködik: Viktoria Posztnyikova / zongora
| | | Az együttest 1983-ban alapította Fischer Iván és Kocsis Zoltán, állandó státust 1992-ben kapott a fővárostól. Nemzetközi hírét hazai koncertjein és külföldi turnéin alapozta meg, lemezeivel számos előkelő szakmai díjat nyert (köztük van a „zenei Oscarnak” nevezett Gramophone-díj is). Gyakran lát vendégül világsztárokat, s projektjeit (operaprodukciók pódiumelőadásai, Bartók-ciklus, Mahler-szimfóniák, Dvořák-, Liszt-, Bruckner-művek stb.) rendszeresen meghívják a leghíresebb fesztiválokra és koncerttermekbe. Nagyzenekari koncertjein kívül kamarazenei sorozatokat is rendez, akortárs zenére (Új zenei estek), fiatal tehetségek bemutatására (Pezsgőkoncertek az Olasz Kultúrintézetben) speciális ciklusokat szán gyermekeknek (Kakaókoncertek) és nyugdíjasoknak (egyforintos főpróbák) „beszélgetős” programokat honosított meg. Zeneigazgatója FISCHER Iván.
Gennagyij Rozsgyesztvenszkij A Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban vezényelni édesapja osztályában, zongorát Lev Oborintól tanult. Húszévesen Csajkovszkij Csipkerózsikáját dirigálta a Bolsojban, ahol 1951-től állandó, 1964-től vezető karmesterként tevékenykedett, nevéhez fűződik Britten Szentivánéji álom című művének és Hacsaturján Spartacusának moszkvai, Prokofjev Háború és béke című operájának Bolsoj-beli bemutatója. Nemzetközi karrierje Londonban indult, ahol 1956-ban a Bolsoj Balettel vendégszerepelt, világhírét a Moszkvai Kamaraopera életre hívásával alapozta meg. Ma egyike a legkeresettebb sztárdirigenseknek, több mint félezer lemezfelvételt készített, tanít és hangszerel, feleségével, Viktori Posztnyikovával négykezes zongoraesteket ad, kiadói és promóciós tevékenységet fejt ki kortárs zeneszerzők érdekében. | | | Dohnányi Ernő születésének 125. évfordulója tiszteletére |
| | |
|
 G. Rozsgyesztvenszkij
|
 |
Március 17. Zeneakadémia, 19.30
|
 |
| |
Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar |
| | Gluck: Iphigenia Aulisban - nyitány Vivaldi: d-moll versenymű két hegedűre és gordonkára, RV 565 Bach: a-moll hegedűverseny, BWV 1041 Prokofjev: 2. (g-moll) hegedűverseny, op. 63 Prokofjev: Klasszikus szimfónia, op. 25 | | | Vezényel: Héja Domonkos
Közreműködik: Szalai Antal, Murzsa Graf Sándor / hegedű, Baranyay Piroska / gordonka
| | | A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem eminens hallgatóiból 1993-ban alakult a zenekar és ma is a legfiatalabbakként tartják őket számon. Az együttes alapítója és művészeti vezetője Héja Domonkos. A magyar és a nemzetközi zeneélet számos kiváló mesterével dolgoztak Kobayashi Ken-Ichirótól kezdve Rico Saccanin és Wolfgang Gönnenweinen át Jurij Szimonovig, szólistájuk volt Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás és sokan mások. Az együttes 2000-ben az ifjúsági zenekarok berlini nemzetközi fesztiválján, a Hannoveri Expón és - a jubileumi év köszöntéseképp - a Vatikánban, a pápa előtt lépett föl.
HÉJA Domonkos Karmester, ütőhangszeres művész, Buda-pesten született (1974) muzsikuscsaládból. Számos hangszeren tanult meg játszani (hegedű, zongora, trombita, ütők), ütőszakon 1997-ben, karmester szakon 1998-ban szerzett kitüntetéses diplomát a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Weiner Leó-ösztöndíjjal a Budapesti Fesztiválzenekarnál asszisztens-karmesterként tevékenykedett az 1995/96-os évadban; 1998 tavaszán megnyerte a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyét, s hozzá a közönség-díjat és a Solti György-különdíjat, novemberben pedig az athéni Mitropoulos Versenyen a Miltiades Karidis emlékére alapított díj, valamint a versenyzőket kísérő Chromaton Zenekar nagydíja jutalmazta produkcióját. Saját zenekarán kívül (a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar) számos más hazai és külföldi együttest vezényelt. Idén debütált a budapesti Operaházban. | | | A zenekar 2001-ben elnyerte a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet. |
| | |
|
|
 |
Március 18. Magyar Állami Operaház, 19.30
|
 |
| |
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara |
| | Mendelssohn: IV. (A-dúr, Olasz) szimfónia, op. 90 Orff: Carmina Burana | | | Vezényel: Rico Saccani
Közreműködik: Bazsinka Zsuzsanna, Derecskei Zsolt, Massányi Viktor / ének a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Katona Anikó) és Gyermekkara (karigazgató: Gupcsó Gyöngyvér)
| | | A legrangosabb hagyományokat mondhatja magáénak a szimfonikus zenekar, amely 1853-ban alakult. Első elnökkarnagya Erkel Ferenc volt. Őt követte Erkel Sándor,Kerner István, Richter János, Dohnányi Ernő, Ferencsik János és Kórodi András, majd 1990-ben Erich Bergel vette át néhány évre a zenekar vezetését, amely 1997-től Rico Saccani kezébe került. Az együttes az Operaház legkiválóbb hangszereseiből álló, színházi munka mellett koncertező művésztestület, amelyet személyes kapcsolat fűzött az egyetemes zenetörténet olyan géniuszaihoz, mint Liszt, Brahms, Mahler, Richard Strauss, Saint-Saëns, Bartók, Kodály. 2000 őszén a zenekar nagy sikerrel turnézott Németországban és Japánban.
Rico SACCANI Arizonában született, de családja olasz eredetű; pályáját zongoraművészként kezdte. Karmesteri karrierjét a Karajan Versenyen aratott győzelme alapozta meg, s ma már a nemzetközi opera- és hangversenyélet keresett dirigense. Magyarországon is átütő sikerek fűződnek a nevéhez; a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának élére 1997 őszén kapott meghívást. |
| | |
|
|
 |
Március 18. Zeneakadémia, 19.30
|
 |
| |
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara |
| | Csajkovszkij: Rómeó és Júlia- nyitányfantázia Lendvay Kamilló: Zongoraverseny Rahmanyinov: I. (d-moll) szimfónia, op. 13 | | | Vezényel: Vásáry Tamás
Közreműködik: Baranyay László / zongora
| | | Alapításának éve 1943, első karmestere a Magyar Rádió akkori fő-zeneigazgatója, Dohnányi Ernő volt. Az ország vezető zenekarai közé tartozik, Európa egyik legrangosabb művésztestülete. A világ számos nagy muzsikusát látta vendégül a fennállása óta eltelt fél évszázad során, s maga is bejárta négy kontinens nagy hangversenytermeit. Rendszeresen előadja és rögzíti a szimfonikus-oratorikus repertoár szinte teljes törzsanyagát, a barokktól napjainkig. Vezető karmestere és fő-zeneigazgatója 1993 óta Vásáry Tamás. |
| | |
|
|
 |
Március 22. Az ELTE Jogi Karának Díszterme, 19.30
|
 |
| |
Camerata Transsylvanica (művészeti vezető: Selmeczi János) |
| | Csemiczky Miklós: Sonata per archi Vajda János: Kamaraszimfónia Kőmíves János: Solstices (Napfordulók) - magyarországi bemutató Selmeczi György: Operett - ősbemutató Orbán György: Albumlapok Razumovszkij grófnak | | | Vezényel: Kovács János
Közreműködik: Selmeczi János / hegedű Ars Nova Énekegyüttes (karvezető: Kiss Katalin)
|
| | |
|
|
 |
Március 22. Zeneakadémia, 19.30
|
 |
| |
Les Musiciens du Louvre - Grenoble |
| | Händel : G-dúr concerto grosso, op. 6 Nr.1 C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfonia, W 183 (H 663) J.P. Rameau : "Les Boréades"-szvit | | | Vezényel: Marc Minkowski
| | | Marc Minkowski (1962) zenei pályáját fagottművészként kezdte. Vezénylést Charles Brucknál tanult a Pierre Monteux Memorial School-ban. Fagottosként dolgozott a Chapelle Royale-ban, a William Christie irányította Les Arts Florissants-ban és a Clemencic Consortban. 1984-ben első díjat nyert a Brugges-i Nemzetközi Régizene Versenyen (International Early Music Competition). Ebben az évben alapította meg saját együttesét, a Les Musiciens du Louvre-Grenoble-t. Emellett művészeti vezetője az Amszterdami Barokk Szólistáknak és a Versailles-i Barokk Zenei Központ (Centre de Musique Baroque de Versailles) stúdió operájának is. Minkowski főleg barokk zenét dirigál. Repertoárjának fontos jellegzetessége a francia zene elsődlegessége. Ez a repertoár magába foglalja többek között Lully, Charpentier, Marais, Rameau, Mondonville, Mouret, Boieldieu műveit. A nem francia szerzők közül Händel muzsikájával foglalkozott a legtöbbet. Minkowski – mint a legtöbb régizene specialistának tartott előadó – szívesen vezényli későbbi korok szerzőinek műveit is (például Jacques Offenbach). Lemezei a Deutsche Grammophon-nál, az Eratónál és az EMI-nál jelentek meg. | | | (A Francia Intézet és az AFAA támogatásával) |
| | |
|
 Marc Minkowski

|
 |
Március 23. Budapest Kongresszusi Központ, 19.30
|
 |
| |
Igor Ojsztrah (hegedű) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar |
| | Mozart: D-dúr divertimento, K 205 Mozart: A-dúr hegedűverseny, K 219 Vaňhal: g-moll szimfónia Beethoven-Mahler: f-moll vonósnégyes, op. 95 | | | Koncertmester: Rolla János
| | | Első koncertjét 1963-ban adta a Liszt Ferenc Zeneakadémia végzős vonósnövendékeiből alakult együttes, mely hamarosan a nemzetközi élvonalba került; világhírű kamarazenekarként több mint 200 lemezük van forgalomban, korunk legkiválóbb muzsikuscsillagaival koncerteznek, saját fesztivált alapítottak (Zempléni Művészeti Napok), és rendezésükben valósul meg évente az Országos Kamarazenekari Találkozó és Kurzus. Első művészeti vezetőjük Sándor Frigyes volt, az ő halála óta (1979) Rolla János tölti be ezt a tisztet. |
| | |
|
 Igor Ojsztrah
|
 |
Március 24. MTA Roosevelt téri Díszterme, 19.30
|
 |
| |
Kertesi Ingrid és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok |
| | Berg: Lírikus szvit - Andante amoroso Vivaldi: In furore - motetta Berg: Lírikus szvit - Allegro misterioso Bach: Jauchzet Gott in allen Landen - ária az 51. Kantátából Berg: Lírikus szvit - Adagio appassionato Händel: Let the Bright Seraphim - ária a Sámson című oratóriumból Schönberg: A megdicsőült éj, op. 4 A. Scarlatti: Su le sponde del Tebro - kantáta | | | Vezényel: Hamar Zsolt
|
| | |
|
|
 |
Március 24. Pesti Vigadó, 19.30
|
 |
| |
Junge Deutsche Philharmonie |
| | Schubert: Rosamunda - nyitány Wolfgang Rihm: Brácsaverseny - "A negyedik vonal felett" (ősbemutató) Hans Zender: Bardo gordonkára és zenekarra Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia | | | Vezényel: Hans Zender
Közreműködik: Tabea Zimmermann / mélyhegedű, Gustav Rivinius / gordonka
| | | A Junge Deutsche Philharmonie 1974-ben alakult. Az elmúlt évtizedekben a német zenekari élet egyik legérdekesebb és legkeresettebb együttesévé fejlődött. A zenekart Németország konzervatóriumainak legkiválóbb hallgatóiból állítják össze. Évente három alkalommal igen intenzív próbaidőszakot tartanak. Az együttes rendszeresen visszatérő vendége a Berlini Fesztiválnak, a Frankfurti Operának, a Kölni Filharmóniának és a Hamburgi Musikhallénak. A zenekar neves vendégkarmesterekkel dolgozik, koncertjeik összeállításában a kortárs zenének legalább akkora szerep jut, mint a klasszikus-romantikus repertoárnak.1983-ban Gary Bertini irányításával műsorra tűzték Anton Webern valamennyi zenekari művét, 1990-ben Karlheinz Stockhausennel és Pierre Boulezzel dolgozhattak együtt, 1988-ban és 1991-ben nagy sikerrel turnéztak Skandináviában és az Egyesült Államokban Michael Gielen vezetésével. 1994-ben a Párizsi Ősz keretében Heiner Goebel Surrogate Cities című művének világpremierjén működtek közre. 1995-ben a londoni Royal Albert Hall-ban léptek fel. 1997-ben két nagy turnén vettek részt: Rudolf Barshai vezényletével Amszterdamban, Helsinkiben, Kuopióban, Szentpéterváron és Moszkvában koncerteztek; Lorin Maazellel pedig egy nagyszabású spanyol-olasz koncertsorozaton szerepeltek. A zenekart briliáns előadásmód, elkötelezett játék és kivételes koncepciójú programok fémjelzik. Ezeket az értékeket számos díjjal ismerték el: Herbert von Karajan Verseny első díj, Német Kritikusok Díja, Frankfurt Város Mozart Medálja, Année Européenne de la Musique Fődíj, Német Kultúra Díj, Ernst von Siemens Alapítvány Ösztöndíj. Igen imponáló a zenekar vendégkarmestereinek és szólistáinak névsora: Eliahu Inbal, Kyrill Kondrashin, Charles Dutoit, Witold Lutos3awski, Heinz Holliger, Lothar Zagrosek, Seiji Ozawa, Mauricio Kagel, Eötvös Péter, Gidon Kremer, Daniel Barenboim, Ingo Metzmacher, David Shallon, Andreas Delfs, Christian Tetzlaff, Sabine Meyer. 1995-től Lothar Zagrosek, a Stuttgarti Állami Opera fő-zeneigazgatója a zenekar első számú vendégkarmestere és művészeti tanácsadója. A Junge Deutsche Philharmonie tagja a Nemzeti Ifjúsági Zenekarok Európai Szövetségének (European Federation of National Youth Orchestras, E.F.N.Y.O.). 2002 márciusában és áprilisában hosszabb koncertkörútra indul a zenekar, melynek egyik állomása Budapesten lesz. A tervezett program jól tükrözi a zenekar műsorpolitikáját. Két kortárs mű (Hans Zender: 2 Kalligraphien és Wolfgang Rihm: Concerto mélyhegedűre és zenekarr | | | A Baden-Württembergi Napok részeként (Az előadás a Deutsche Telekom támogatásával jött létre) |
| | |
|

 Hans Zender
 Tabea Zimmermann

|
 |
Március 25. Budapest Kongresszusi Központ, 19.30
|
 |
| |
Concentus Musicus Wien és az Arnold Schönberg Chor |
| | Mozart: Litaniae lauretanae, K 195 (D-dúr) Mozart: Regina coeli, K 127 (B-dúr) Haydn: B-dúr mise, Hob. XXII:10 | | | Vezényel: Nikolaus Harnoncourt
Közreműködik: Maria Cristina Kiehr, Elisabeth von Magnus, Herbert Lippert, Anton Scharinger / ének
| | | Nikolaus Harnoncourt
Az osztrák karmester 1929-ben született Berlinben. Gyermek- és ifjúkorát Grazban töltötte, itt kezdte zenei tanulmányait is, amit csellistaként a Bécsi Zeneakadémián folytatott. 1952-től 1969-ig a Bécsi Szimfonikus Zenekar csellistája volt. 1953-ban hegedűművész feleségével, Alice Harnoncourttal, megalapította a Concentus Musicus Wien-t. 1972-től 1993-ig a Mozarteum Zenei Főiskolán tanított Salzburgban. Eredményeiről a Residenzverlagnál megjelent két kötetében számolt be. 1971-től Bécsben, Zürichben, Amszterdamban és más városokban dolgozik, mint operakarmester (repertoárja átfogja az operairodalmat Monteverditől Straussig) és koncerteket ad különböző nagy zenekarokkal. Életművét igen nagy számú sikeres CD felvétel örökítette meg. Nikolaus Harnoncourt számos elismerés és díj kitüntetettje. |
| | |
|
 Nikolaus Harnoncourt
|
 |
Március 26. Pesti Vigadó, 19.30
|
 |
| |
Opus Posth. |
| | Philip Glass: The Company Iannis Xenakis: Aroura Anton Batagov: Real Audio Vlagyimir Martinov: Autumn ball of Elves Arvo Pärt: Tabula Rasa | | | Művészeti vezető: Tatjana Grindenko
| | | Tatiana Gridenko hegedűművésznő 1982-ben alapította Kelet-Európa első régizene együttesét a Moszkvai RégizeneAkadémiát, elsősorban azzal a céllal, hogy korabeli hangszereken szólaltassák meg a 17-18. század kamarzenéjét. Gridenko nem csak kiváló előadóművész, hanem a korabeli előadói gyakorlat nemzetközileg elismert kutatója és szakértője. Igen keresettek mesterkurzusai. Gridenko és az Akadémia nem csak a régi korok zenéjét, különleges, alig ismert raritásokat szólaltat meg, hanem kortárs orosz és külföldi zeneszerzők munkáit is. Kortárs zenei koncertjeiken Opus Posth. néven lépnek fel. Az Akadémián belül működő formáció 1999 óta létezik. |
| | |
|

|
 |
Március 27. Zeneakadémia, 19.30
|
 |
| |
Internationale Bachakademie Stuttgart |
| | Bach: János-passió, BWV 245 | | | Vezényel: Helmuth Rilling
Közreműködik: Marlis Petersen, Ingeborg Danz, Marcus Ullmann, James Taylor, Sebastian Noack, Morten Ernst Lassen / ének Gächinger Kantorei Stuttgart Bach-Collegium Stuttgart
| | | RILLING 1933-ban született Stuttgartban. Tanulmányait szülővárosában majd Rómában és New Yorkban végezte. 1957-ben a stuttgarti Gedächtniskirche karvezetője és orgonistája lett, itt alapította meg "Figuralchor" elnevezésű együttesét, melyet 1980-ig vezetett. 1954-ben életre hívta a Gächinger Kantorei-t majd 1965-ben a Bach-Collegium Stuttgartot, mely azóta a kórus állandó hangszeres kísérője. Rilling e két együttessel rögzítette Bach valamennyi egyházi kantátáját és oratóriumát. A hatalmas vállalkozás 15 évig tartott és 1985-ben (Bach születésének 300. évfordulóján) jelentették meg. A két együttes állandó részvevője az 1981-ben alapított Stuttgarti Nemzetközi Bachakadémiának, melyet a világ minden földrészéről fiatal karmesterek, énekesek és hangszeres művészek keresnek fel. Az Akadémia 1994-ben elnyerte az UNESCO IMC Zenei Díját, egy évvel később Helmuth Rilling a Theodor Heuss Díjat a "Megbékülés tettei" kategóriában. Rilling több alkalommal is szerepelt Budapesten. Vezényelte a Rádió Énekkarát és Zenekarát, a Liszt Ferenc Kamarazenekart, de járt itt a Gächingi Kamarakórussal is. Fellépéseit mind a közönség mind a szakma részéről nagy várakozás előzi meg. | | | A Baden-Württembergi Napok részeként |
| | |
|

 Helmuth Rilling

|
 |
Március 28. Zeneakadémia, 19.30
|
 |
| |
MATÁV Szimfonikus Zenekar |
| | Debussy: Tavasz Bartók: Két kép - Virágzás, A falu tánca, op. 10 Sztravinszkij: Tavaszi áldozat | | | Vezényel: Ligeti András
| | | A nagy múltú, 1907-ben alapított Postás Szimfonikus Zenekar – mely külföldi turnéin Magyar Szimfonikusok elnevezéssel vált ismertté – 1992 óta fenntartójára (MATÁV) utaló néven működik; repertoárja minden stíluskorszakot felölel, önálló bérleteivel a Zeneakadémián, a Vigadóban és saját, Páva utcai székházában szerepel. Zeneigazgatója Ligeti András. |
| | |
|
|
 |
Március 29. Pesti Vigadó, 19.30
|
 |
| |
Jurij Bashmet (mélyhegedű) és a Moszkvai Szólisták |
| | Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48 Britten: Lachrymae - mélyhegedűre és vonószenekarra, op. 48a Schubert-Mahler: A Halál és a Lányka | | | Jurij Bashmet 1953-ban született Rosztovban. A Moszkvai Konzervatóriumban Vadim Boriszovszkij és Fjodor Druzsinyin tanítványa volt. Tanulmányai befejeztével minden idők legfiatalabb tanáraként a Konzervatórium kezdett tanítani. 1976-ban Bashmet megnyerte a müncheni nemzetközi brácsaversenyt. Az első helyezés eredményeként gyorsan bontakozott ki nemzetközi karrierje és – szinte példa nélküli módon – mélyhegedűsként a világ legrangosabb koncerttermeiben adott szólókoncerteket. Játéka számos zeneszerzőt inspirált, köztük Alfred Schnittkét (a Bashmetnek dedikált Brácsaverseny bemutatója 1986-ban volt Amszterdamban), a grúz Gija Kancselit, John Tavenert, Poul Rouderst és Sofia Gubajdulinát. Gubajdulina brácsaversenyét Chicagói Szimfonikusokkal mutatta be Kent Nagano vezényletével 1997-ben. Bashmet nevéhez fűződik Benjamin Britten Kettősversenyének premierje is Gidon Kremerrel és a Hallei Szimfonikus Zenekarral (a karmester ismét Kent Nagano volt). 1986-ban megalapította a Moszkvai Szólisták elnevezésű együttesét. Néhány sikeres év után az együttes feloszlott, mivel több tagja is elhagyta Oroszoroszágot. Bashmet viszont Moszkvában maradt. Néhány évvel később, 1992-ben újraalapította az együttest a Moszkvai Konzervatórium tanáraiból és a fiatal vonósgeneráció – harminc évnél fiatalabb muzsikusok – legtehetségesebb képviselőiből. A zenekar 1992 májusában mutatkozott be Moszkvában és egy nappal később hatalmas sikerrel a párizsi Pleyel Szalonban. Lemezre rögzítették – Gidon Kremer és Msztyiszlav Rosztropovics közreműködésével – Schnittke Hármasversenyét, valamint Brahms klarinét kvintettjének és Sosztakovics 13. vonósnégyesének átiratát. Kamarapartnerei közül meg kell említeni Szvjatoszlav Richter nevét, akivel Budapesten is fellépett 1985 januárjában. "Bashmet ma a világ legjobb brácsaművészeinek egyike mind hangszeres, mind zenei vonatkozásban. Minőségét önmagában jelzi, hogy Richter kamarapartnernek választja vagy fogadja el (...) Bashmet tökéletes technikával és gyönyörű hangon muzsikál, salaktalan, nemes, éneklő, de szenvedélytől sem mentes tónusa, pazarul hajlékony vonóvezetése, a zenei anyagot nemcsak megmunkáló, hanem átható szellemisége a legszebb távlatokkal kecsegtet." – írta egykori koncertjéről Kroó György. |
| | |
|
|
 |
Március 29. Zeneakadémia, 19.45
|
 |
| |
Budapesti Fesztiválzenekar |
| | Janáček: A ravasz rókácska - szvit Berg: Hegedűverseny Dvořák: VI. (D-dúr) szimfónia, op. 60 | | | Vezényel: Jiří Belohlávek
Közreműködik: Pauk György / hegedű
| | | Belohlávek (1946) a Prágai Zeneakadémián, majd Sergiu Celibidache mesterkurzusain tanult. 1971-ben megnyerte a Karajan-versenyt. Még húszas éveiben járt, amikor a Cseh Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója lett. 1989-től a Cseh Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója, ezzel párhuzamosan saját alapítású zenekarát, a Prágai Filharmonikusokat is igazgatja. A világ számos jelentős zenekarával koncertezett, 1995-től a BBC Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Felvételei a Supraphone és Chandos lemezcégeknél jelennek meg. |
| | |
|
 Jiři Belohlávek
|
 |
Március 30. Pesti Vigadó, 19.30
|
 |
| |
Az Új Osztrák-Magyar Haydn Zenekar és a Wiener Singakademie hangversenye |
| | Haydn: A Teremtés - oratórium | | | Vezényel: Fischer Ádám Karigazgató: Heinz Ferlesch
Közreműködik: Cornelia Horak, Helmut Wildhaber, Alfred Reiter / ének
| | | Új Osztrák-Magyar Haydn Zenekar Az együttest Fischer Ádám karmester alapította (1987) azzal a céllal, hogy Ausztria és Magyarország legkiválóbb muzsikusai közös zenekart alkossanak, s hogy Haydn műveit korabeli környezetükben, a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastély patinás falai közt szólaltassák meg. Előadásaik legfontosabb helyszíne mind a mai napig a kastély Haydn-terme. A testület 45 tagot számlál, valamivel többet, mint amennyi az udvari zenekar fénykorában Haydn rendelkezésére állt. Az együttes koncert- és operaprodukciókkal lép fel a Nemzetközi Haydn Fesztiválon, valamint CD-re rögzíti Fischer Ádám vezényletével Haydn összes szimfóniáját. A zenekar stílusára, hangzására – Fischer Ádám szavaival élve – egyfajta élő historizálás jellemző, mely nem azonos a historikus játékmóddal és stílussal. Fischer és zenekara egy Bécsre és általában Közép-Európára jellemző zenei "tájszólás", dialektus, zenekari hagyomány továbbvitelét tekintik fő céljuknak, mely néhány hangszer esetében például a régiesebb változatok használatát is jelentheti. | | | (A bécsi Konzerthaus és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös produkciója.) |
| | |
|
|
 |
Március 30. Zeneakadémia, 19.45
|
 |
| |
Budapesti Fesztiválzenekar |
| | Janáček: A ravasz rókácska - szvit Berg: Hegedűverseny Dvořák: VI. (D-dúr) szimfónia, op. 60 | | | Vezényel: Jiří Belohlávek
Közreműködik: Pauk György / hegedű
| | | Belohlávek (1946) a Prágai Zeneakadémián, majd Sergiu Celibidache mesterkurzusain tanult. 1971-ben megnyerte a Karajan-versenyt. Még húszas éveiben járt, amikor a Cseh Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója lett. 1989-től a Cseh Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója, ezzel párhuzamosan saját alapítású zenekarát, a Prágai Filharmonikusokat is igazgatja. A világ számos jelentős zenekarával koncertezett, 1995-től a BBC Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Felvételei a Supraphone és Chandos lemezcégeknél jelennek meg. |
| | |
|
|
 |
Március 31. Olasz Kultúrintézet, 19.30
|
 |
| |
Stuttgarter Kammerorchester |
| | Bach: "Oh Mensch, bewein dein Sünde gross" Bach-Jan Krenz: Két ricercare a Musikalisches Opferből szaxofonkvartettre és vonósokra Bartók: Hét egyneműkar kiszenekari kísérettel Bartók: Divertimento Philip Glass-Ravi Shankar: "Passages" szaxofonkvartettre és vonósokra (Dennis Russell Davies átirata) | | | Vezényel: Dennis Russell Davies
Közreműködik: Raschèr-Saxophonquartett, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella)
| | | A Stuttgarti Kamarazenekar az elmúlt 50 évben elsősorban a barokk – különösen Johann Sebastian Bach – és a bécsi klasszikus mesterek műveinek megszólaltatásával vált Európa egyik legkiválóbb zenekarává. Az alapító karnagyot – Karl Münchingert – olyan kiválóságok követték, mint Ferdinand Leitner, Trevor Pinnock, Frans Brüggen, Helmuth Rilling, Andreas Delfs és Dmitrij Szitkovecki. Neves szólistákkal dolgoztak együtt Henryk Szeryngtől Starker Jánosig, Frank Peter Zimmermanntól Heinrich Schiffig, Christian Zachariastól Mischa Maiskyig. A zenekar nyitottságát és az új iránti fogékonyságát jelzi, hogy vendégművészeik sorában ott találjuk a modern jazz két meghatározó előadóját, Keith Jarrettet és Jan Garbareket is. 1990 és 1995 között Martin Sieghart irányította a zenekart. Őt követte Dennis Russell Davies (1944). Davies, aki elsősorban a kortárs zene előadásával vált ismerté, kitágította az együttes repertoárját és új korszakot nyitott a zenekar történetében, jelentős Britten, Sosztakovics, Penderecki, Glass, Schnittke előadásokat hozva létre. | | | A Baden-Württembergi Napok részeként |
| | |
|

|
 |
Március 31. Zeneakadémia, 19.30
|
 |
| |
Nemzeti Filharmonikusok |
| | Debussy: Tavasz Bartók: II. zongoraverseny Debussy-Kocsis: Hét dal -Naiv fiúk -Bábuk -Rondo -A faun -Caprice -Gáláns mulatság -Otthontalan gyerekek karácsonya Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára | | | Vezényel: Kocsis Zoltán
Közreműködik: Borisz Berezovszkij / zongora, Hajnóczy Júlia / ének
| | | Értékes tradíciók, tucatnyi díjnyertes lemez, hatalmas repertoár jellemzik a nagy múltú együttest. A korábbi nevén Állami Hangversenyzenekar aranykorszakát Ferencsik János neve fémjelezte. Az együttes 1997 óta Nemzeti Filharmonikus Zenekar néven maga rendezheti koncertjeit, s Kocsis Zoltán zeneigazgató művészi irányítása alatt már több mű magyarországi ősbemutatójára került sor. |
| | |
|
 Borisz Berezovszkij
|
|