"Nem �lhet�nk muzsikasz� n�lk�l"

Besz�lget�s Demszky G�bor f�polg�rmesterrel
�s Schiffer J�nos f�polg�rmester-helyettessel


Budapesti Tavaszi Fesztiv�l, �szi Kort�rsm�v�szeti Fesztiv�l, sz�nh�zrekonstrukci�k, k�nyvt�rb�v�t�s, sz�les k�r� nemzetk�zi kultur�lis kapcsolatok. Sorolhatn�nk m�g azokat a p�ld�kat, amelyek j�l mutatj�k: Budapest, a F�v�rosi �nkorm�nyzat sz�m�ra fontos a kult�ra, a m�vel�d�s.

D. G.: Val�ban, Budapest F�v�ros �nkorm�nyzata majd' t�z esztend� �ta folyamatosan, sokat �s sokf�lek�ppen igyekszik tenni az�rt, hogy a v�ros alapj�t k�pez� kult�ra min�l jobban kiteljesedj�k. �s ez nem csup�n a v�ros r�gi f�ny�nek �s hagyom�nyainak fel�leszt�s�t jelenti. Term�szetesen ezt is, hiszen Budapestnek m�r sz�z �vvel ezel�tt is rendk�v�l sz�nes �s izgalmas m�v�szeti �lete volt. Az �j Budapest identit�s�nak pedig elemi r�sze a kultur�lis �tkeres�s. A XXI. sz�zad vil�g�nak ugyanis azok a v�ros�llamok az alapegys�gei, amelyek b�r f�ldrajzilag rendk�v�l k�zel fekszenek egym�shoz, nagyon is �n�ll� identit�ssal b�rnak, szervez�erej�k pedig a hihetetlen kultur�lis s�r�s�g. Budapest pedig Magyarorsz�g egyetlen vil�gv�rosa, s mint ilyen, a legs�r�bb kult�r�j� entit�s haz�nkban. Mindezekre figyelemmel a kult�ra gondoz�sa nem csup�n egy a sok feladatunk k�z�l, hanem eg�sz tev�kenys�g�nket �that�, mondhatni szellemi kiindul�pontunk.

Ami abban is megnyilv�nul, hogy a ter�letnek k�l�n f�polg�rmester-helyettese van.
Sch. J.: Igen, s folytatva Demszky G�bor gondolatmenet�t, mondhatn�m, hogy ez egyszerre hagyom�ny, meg egy kicsit t�bb is ann�l. R�gen ugyanis a kult�r�nak, a sz�let�f�lben l�v� m�v�szeteknek rangot adott az, hogy e ter�let f� felel�se magas rang� k�ztisztvisel�, m�g ma ford�tott a helyzet: a poszt preszt�zs�t az adja, hogy t�rgya a kult�ra.

J�llehet a szocializmus felboml�s�t k�vet�en, az eredeti t�kefelhalmoz�s, a "vadkapitalizmus" id�szak�ban �ppen a m�v�szetek h�tt�rbe szorul�s�t tapasztalhattuk.

D. G.: �ppen ez az, ami rendk�v�li felel�ss�get r� r�nk. A kommunista diktat�ra buk�s�val �letk�ptelenn� v�lt strukt�r�k helyett kital�lni �s fel�p�teni a kult�ra t�mogat�s�nak �j rendszereit.
Az els� ciklus kezdet�n a korszer�tlen, fel�j�t�sra v�r� sz�nh�zak, a gondozatlan mozih�l�zat �s a kezdetleges infrastrukt�ra probl�m�j�val szembes�lt�nk el�sz�r. Elind�tottunk egy sz�nh�zrekonstrukci�s programot, melynek sor�n m�r a hatodik sz�nh�z �talak�t�s�n�l tartunk. Az�ta kider�lt, �jabb sz�nh�zak �p�t�s�re is lenne ig�ny.
Sch. J.: A depolitiz�l�sr�l, az ideol�giamentes�t�sr�l pedig m�g nem is besz�lt�nk.

D. G.: Val�ban. Szem�ly szerint egy�bk�nt sz�momra azok az alkot�k az igaz�n hitelesek, akiket nem �rintett az a t�ny, hogy v�ge lett a szocializmusnak, �s �gy v�ge a politikailag pik�ns, ellenz�ki m�v�szetnek. Akiknek a m�v�szete nem �rt�kel�d�tt le az�ltal sem, hogy m�ra lez�rult a rendszerv�lt�s �jat hoz�, egyszeri, �tmeneti-k�s�rleti korszaka. Ezek a m�v�szek ugyanis l�nyeg�ben p�ly�ra l�p�s�k �ta, de mindenk�ppen m�r a rendszerv�lt�st megel�z� id�szakb�l indulva egy�nien, saj�tos k�z�p-eur�pai szeml�lettel, folyamatosan meg�julva jelen�tenek meg univerz�lis tartalm�, eur�pai rang� m�v�szi gondolatokat.

Sch. J.: A globaliz�ci�, a vil�gfalu id�szak�ban ez az egyidej�s�g, amit Demszky G�bor eml�t, teh�t a saj�tos magyar (k�z�p-eur�pai) meghat�rozotts�g �s az univerz�lis tartalom �s formanyelv n�lk�l�zhetetlen. �n �gy gondolom, hogy nem is els�sorban az�rt, ami�rt ezt manaps�g szok�sos �gymond sz�mon k�rni az alkot�kt�l, nevezetesen, hogy "k�lf�ld�n is eladhat�" legyen ez vagy az a m�v�szi teljes�tm�ny. Ez is fontos. De legal�bb olyan fontos az, hogy itthon is nemzetk�zi rang�nak �t�ltess�k. Hiszen a m�holdtelev�zi�k, az Internet vil�g�ban a hazai k�z�ns�g �hatatlanul �sszehasonl�t. Budapesten - mellesleg sok esetben a F�v�rosi �nkorm�nyzat jelent�s t�mogat�s�val - p�ld�ul rendszeresen vend�gszerepelnek k�lf�ldi sz�nh�zak. Ha m�snap be�l�nk a Katona el�ad�s�ra, akkor bizony �sszehasonl�tunk. Mondjuk a Katona, meg �ltal�ban a sz�nh�zak itt nem j� p�lda (vagy �ppen hogy j� p�lda), mert pont �k nagyon sikeresen szerepelnek mindig k�lf�ld�n is.

�s �n, mag�nemberk�nt, milyen p�ld�t hozna az itt eml�tett m�v�szi teljes�tm�nyre?

D. G.: T�nyleg csak p�ldak�nt. Sajnos nem sorolhatom fel minden kedvencemet. Kurt�g Gy�rgy zen�j�t eml�ten�m. P�ld�ul a magyar k�lt�k versei ihlette darabjaira gondolok. Ezek vitathatatlanul magyar zenem�vek. Ugyanakkor - ezt volt szerencs�m B�csben szem�lyesen tapasztalni - �ri�si siker�k van Eur�p�ban. Az ilyen nagyszer� alkot�k visszacsatolj�k a magyar m�v�szetet azokhoz az egyetemes m�v�szeti folyamatokhoz, amelyekt�l a II. vil�gh�bor�t k�vet� id�szakban elszakadt. Egy�bk�nt a sz�nh�zi p�ld�t, amit Schiffer J�nos eml�tett, �n is nagyon j�nak tartom. De j� p�r p�ld�t hozhatn�k a k�pz�m�v�szet vagy az irodalom ter�let�r�l is. Esterh�zy P�ter, N�das P�ter, Petri Gy�rgy �r�sai, vagy Bak Imre, Maurer D�ra, Feh�r L�szl� fest�szete is ezeket az egyetemes �rt�keket k�pviseli.
Magam az�rt v�lasztottam hivatkoz�st a zene vil�g�b�l, mert koncerten h�l' istennek m�g sohasem kellett besz�det, megnyit�t mondanom, itt val�ban mag�nemberk�nt, teljes odaad�ssal �lvezhetem a m�v�szetet. Sz�momra a zene jelenti az abszol�t kikapcsol�d�st, az igazi pihen�st. Munka k�zben is, laz�t�sk�ppen zen�t hallgatok. Bart�kot, Dvor�kot, Wagnert. Kedvelem a magyar kort�rs zeneszerz�k �s el�ad�k munk�it is, gondolok itt a Frankfurtban is hallhat� E�tv�s P�ter, Ligeti Gy�rgy vagy Tihanyi L�szl� darabjaira.

A v�rosnak "saj�t" komolyzenei egy�ttese is van: a Budapesti Fesztiv�lzenekar.

Sch. J.: Igen, M�ricz Zsigmond reg�ny�nek c�m�t k�lcs�nv�ve azt mondhatjuk, hogy nem �lhet�nk muzsikasz� n�lk�l. Jelent�s forr�sokat kell biztos�tanunk a val�s m�v�szeti �rt�kek megsz�let�s�nek el�seg�t�se �rdek�ben.

D. G.: Val�ban, a Fesztiv�lzenekar nagyon tudatos hangversenym�v�szete a maga eszk�zeivel jelent�kenyen hozz�j�rul az olyan gondolatok elfogadtat�s�hoz, mint p�ld�ul a k�z�p-eur�pai hagyom�ny. Gondoljunk csak arra, hogy Wagner, Liszt, Mahler vagy Bart�k zen�je mennyire k�z�p-eur�pai. A sz� legnemesebb �rtelm�ben.
Terveink k�z�tt szerepel egy korszer�, a j�v� sz�zad technikai sz�nvonal�n �ll�, nagy befogad�k�pess�g� Zenepalota �p�t�se, melyre m�r nagyon r�gen sz�ks�ge van a f�v�rosnak. T�bb kisebb koncertteremmel rendelkez�nk ugyan, de Budapest fesztiv�lv�ros, a zene ir�nti ig�ny pedig egyre n�. Nem szeretn�nk, ha ak�r egyetlen zenerajong� is k�v�l rekedne egy el�ad�sr�l, csak az�rt, mert nincsen el�g hely. A vil�gv�rosi sz�nvonalat a kult�ra sz�m�ra is biztos�tanunk kell.

Sok sikert k�v�nok �n�knek hozz�.


[ Vissza a f�oldalra | Fesztiv�lk�zpont | Budapesti B�cs� 1999 | �szrev�telek - �rjon nek�nk! | Linkek | Arch�vum ]