[ Budapesti �szi Fesztiv�l 2000 ] [ Vissza a Fesztiv�lv�ros f�oldalra ]

"Budapest kisug�rz�sa az eg�sz orsz�gnak sz�l" Besz�lget�s Demszky G�bor f�polg�rmesterrel Budapesti Tavaszi Fesztiv�l, Dunaparti Vigass�gok, Pepsi Sziget, H�d �nnepe, Budapest Par�d� �s ez az �szi kort�rsm�v�szeti fesztiv�l. Sorolhatn�nk m�g azokat a p�ld�kat, amelyek j�l mutatj�k: Budapest, a F�v�rosi �nkorm�nyzat tudatosan foglalkozik a kult�r�val, a m�vel�d�ssel. D. G.: A F�v�rosi �nkorm�nyzat arra t�rekszik, hogy a v�ros polg�rai otthon �rezz�k magukat Budapesten. Ennek a munk�nak egyik k�zponti r�sze a kult�ra, a m�v�szetek p�rtol�sa. Egy v�ros igazi alapj�t ugyanis a kult�r�ja k�pezi. Budapest �s m�s vil�gv�rosok term�szetesen alakul� k�z�ss�geinek szervez�ereje a hihetetlen kultur�lis s�r�s�g. Ez�rt meghat�roz� t�rekv�s�nk, hogy ez a kult�ra min�l jobban kiteljesedj�k. A XXI. sz�zad glob�lis vil�g�ra jellemz� (el)igazod�si k�nyszer ugyanakkor megk�veteli t�l�nk, hogy ne csak itthon legy�nk otthon. Azt pedig, hogy sehol se legy�nk idegenek, nem sz�m�t�g�pes m�rn�k�knek vagy internet-v�llalkoz�soknak k�sz�nhetj�k - b�rmennyire is tiszteletrem�lt� a teljes�tm�ny�k. �k csup�n a globalit�s technikai kereteit biztos�tj�k. A tartalmat az alkot� ember szolg�ltatja. � az, aki a vil�g m�sik v�g�n a nem-idegent megsz�l�tja, illetve sz�ra k�szteti. A m�v�szek tett�k a legt�bbet az�rt, hogy a vil�gban minden�tt otthon legy�nk. A m�v�szet az emberi l�tez�s �lland� k�s�r�je. M�gis, nem l�tezik minden�tt egyforma er�vel - csak a szellem meghat�rozott klimatikus viszonyai k�z�tt. Ezt a kl�m�t a v�ros biztos�tani akarja. Budapest kultur�lis �lete az eg�sz orsz�gnak sz�l. Vagy tal�n m�g messzebbre?! D. G.: �gy van! Budapest egyr�szr�l az ezer�ves magyar �llam f�v�rosa. M�sr�szr�l az �j Budapest nem titkoltan region�lis vezet� szerepre t�rekszik. Harmadr�szt, Budapest az orsz�g egyetlen vil�gv�rosa, egyike a glob�lis vil�g v�ros�llamainak. Kultur�lis �tkeres�s�t is e h�rmas identit�sa szabja meg. C�lunk, hogy megteremts�k a magyar, a k�z�p-eur�pai �s a glob�lis kult�ra egy�ttes bemutatkoz�si, mi t�bb, egy�tt�l�si lehet�s�g�t. A Budapesti �szi Fesztiv�l milyen programjai p�ld�zz�k ezt az egy�tt�l�st? D. G.: Az ember ilyen alkalmakkor sajnos nem sorolhatja f�l az �sszes sz�m�ra kedves r�sztvev� m�v�szt �s produkci�t. Ha hangs�lyozottan p�ldak�nt hozzuk fel, akkor a jazz-muzsikus Zbigniew Namyslowski-t eml�ten�m. � k�z�p-eur�pai m�v�szk�nt van jelen �vtizedek �ta az amerikai zene �lvonal�ban. Azt�n ott a Kr�tak�r Sz�nh�z NEXXT c�m� produkci�ja. A darab alapj�ul szolg�l� amerikai kultuszk�nyvek, a G�pnarancs �s az Amerikai Psycho ismeret�ben nem neh�z eltal�lni: egy ezredfordul�s nagyv�rosi k�rk�pet fogunk l�tni. Ide soroland� mindenk�ppen az Amadinda, hiszen m�v�szet�k b� k�t �vtizede hangs�lyos r�sze a magyar, a budapesti zenei �letnek, reperto�rjuk ugyanakkor a sz� legnemesebb �rtelm�ben nemzetk�zi. A k�z�p-eur�pai r�gi� egy�tt�l�s�t p�ld�zza a Budapesti �szi Fesztiv�l keret�ben �t�dik alkalommal megrendezend� Boh�mia Fesztiv�l. Hrabal, vagy a fotogr�fus Jindrich Streit �ltal meg�r�k�tett romavil�g, a Pr�gai Tavasz vitathatatlanul a mi�nk is. �s ha m�r a 70-es �vekn�l tartunk, hadd eml�tsem meg - r�szint szem�lyes eml�kek ok�n - a Squat Sz�nh�z dokumentumai c�m� esteket a Toldi Moziban. Ez ugyanis nem m�st id�z, mint az egykori legend�s Lak�ssz�nh�z titokban megtartott el�ad�sait: ez�ttal a t�rsulat amerikai �veib�l. A k�z�p-eur�pais�got illusztr�lja az id�n bemutatkoz� n�met m�v�szek nagy sz�ma is, tov�bb� az Intermodul�ci� �s az UMZE hangversenyein szerepl� szerz�k rangos n�vsora. Cs�nyi J�nos, Forg�ch Andr�s �s K�rp�ti P�ter darabjai j� v�laszt�snak �g�rkeznek a mai magyar dr�ma bemutat�s�ra. A nagyobbik testv�r Tavaszi Fesztiv�lnak mindig sok k�lf�ldi l�togat�ja van. Sz�m�tanak-e ilyen �rdekl�d�sre az �szi Fesztiv�lon is? H�sz �vvel ezel�tt m�g val�ban j�l fogalmaztunk, amikor idegenforgalomnak nevezt�k azt, hogy �rdekl�d� k�lf�ldiek, nyugatiak kisebb csoportja megjelent a Tavaszi Fesztiv�l egy-egy hangverseny�n, ki�ll�t�s�n. Ma m�r igencsak idej�tm�lt ez a kifejez�s. A rendezv�nyek l�togat�i j� ideje a fesztiv�l �s a v�ros bar�taik�nt �rkeznek Budapestre, ak�r Magyarorsz�g m�s t�jair�l, ak�r k�lf�ldr�l j�nnek. Ezzel egy�tt igaz lehet az a megk�l�nb�ztet�s is, ami a k�rd�sben rejlik. Nek�nk, budapestieknek, els�sorban az a fontos, hogy magunknak teremts�nk �nnepnapokat, karnev�lokat. Meggy�z�d�sem, hogy Budapest - nem kis r�szben a F�v�rosi �nkorm�nyzat kult�r�t t�mogat� tev�kenys�ge r�v�n - e t�ren is j� �ton j�r. Gondoljunk csak a leg�jabb rendezv�nyre, a Budapest Par�d�ra. Vagy �ppen az �szi Fesztiv�l �j helysz�n�re. Ami nem is csak �j helysz�n, hanem egyenesen �j m�faj. Az Ede-nap "filoz�fi�ja" arr�l sz�l, hogy minden nap egy kicsit �nnepnap, hogy az egy�tt �l� polg�rok figyelnek egym�sra. Hogy ebben a v�rosban egy�tt lehet gondolkodni �s alkotni. �szint�n k�v�nom, hogy alkot�k �s befogad�k �rezz�k meg ezt a szellemet, �s legyenek m�skor is Budapest vend�gei. [ Vissza a Fesztiv�lv�ros f�oldalra ]