k�zrem�k�dnek: Pitti Katalin �s a Voces Aequales �nekegy�ttes tagjai (Gavodi Zolt�n, Gyulai Csaba, Mizsei Zolt�n), valamint Bal�zs Gerg� - heged�, Gryllus Samu - basszusgit�r, Nagy J�nos - szintetiz�torok
hangm�rn�k: Horv�th Istv�n
t�rinstall�ci�: S�rk�ny S�ndor

A f�ny arcai - Farag� B�la harmadik szerz�i lemeze - 2002 �sz�n jelenik meg a Binder Music Manufactury kiad� gondoz�s�ban. A k�zel m�sf�l �r�s, t�bbt�teles m� alapgondolata a hal�l-, illetve a hal�lk�zeli �lm�nyek emberi �nekhanggal �s szintetiz�torokkal val� megfogalmaz�sa volt, melyhez - t�bbek k�z�tt - Szeikilosz S�rfelirata (az eur�pai zene legr�gebbr�l r�nk maradt t�red�ke), Aiszkh�losz Zeusz-himnusza, a k�z�pkori Dies irae dallama vagy biz�nci imat�red�kek �pp�gy inspir�ci�t jelentettek, mint a zsid� s�f�r �j�vet k�sz�nt� hangja vagy a kereskedelmi forgalomban kaphat�, b�rki �ltal megsz�laltathat� szintetiz�torok "halott", de a zenei kifejez�s szolg�lat�ba �ll�that� hangsz�nei.
A lemez felv�telekor a hangszeres sz�lamok a zeneszerz� el�ad�s�ban, szintetiz�torokon sz�laltak meg. Ezen a koncerten a lemez "�l�" v�ltozata, mintegy �tiratk�nt hangzik el - az elektronikus hangszerek �s a sz�m�t�g�p mell� akusztikus hangszerek is csatlakoznak, valamint elhangzik a Dies irae egy �jabb, a CD-n nem hallhat� feldolgoz�sa is.
(a B�rka Sz�nh�zzal k�z�s rendezv�ny)

www.bmc.hu/farago

A r�zf�v�s egy�ttes - k�l�nb�z� zenei korszakokban �s ter�leteken v�llalt soksz�n� szerepe k�vetkezt�ben - k�l�n�sen alkalmas olyan "�thall�sok", �sszefon�d�sok �rz�keltet�s�re, amelyek kett�szak�tott zenei kult�r�nkat m�sk�pp tudj�k bemutatni, mint a "bevett" zenei m�fajok, form�k. Erre a j�t�kra a Brass in the Five magas szinten k�pzett tagjai zenei m�ltjuk, gyakorlatuk k�vetkezt�ben kiv�l�an alkalmasak, az After Crying el�ad�m�v�szei (egyben az est zeneszerz�i) pedig rendszeresen effajta k�s�rleti el�ad�sokkal foglalkoznak.

www.aftercrying.com   www.brass5.hu

k�zrem�k�dnek: Elena Casoli - git�r, V�kony Ildik� - cimbalom, Csalog G�bor - zongora, Per�nyi Mikl�s - csell�, a Magyar R�di� �nekkara (karigazgat�: Strausz K�lm�n)
vez�nyel: Pesk� Zolt�n

"Kurt�g Gy�rgy m�vei az ut�bbi �vtizedben gyakran hangzanak el "megkompon�lt koncertprogramok" keret�ben. Ezeknek l�nyege, hogy a zeneszerz� olyank�ppen rendezi el szerz�i estjeinek m�sor�t, hogy az egym�s mell� ker�l� zen�k k�zti kapcsolat, ak�r konkr�t rokons�guk a hallgat� sz�m�ra vil�goss� v�lj�k. �gy a mai hangversenyen is a jelen koncertgyakorlat�ban szokatlan m�don ker�lnek egym�s mell� kamaram�vek �s nagyobb egy�ttest foglalkoztat� alkot�sok. K�z�l�k a legkor�bbi a Sz�lk�k c�m� n�gyt�teles cimbalom-ciklus, amely c�m�vel Pilinszky J�nos k�tet�re utal, utols� t�tele, ez a n�pi sirat�kt�l ihletett gy�sz-zene, pedig a zeneszerz� ifj�kori bar�tj�nak �s muzsikust�rs�nak, Stefan Romascanu heged�m�v�sznek �ll�t eml�ket. E t�tel tov�bbvezet a hangverseny t�bbi sz�m�hoz, amennyiben a Kurt�got �vtizedek �ta foglalkoztat� in memoriam, illetve hommage darabok egyik els� p�ld�ja. De m�s kapcsolat is van a Sz�lk�k �s az 1988-89-es keletkez�s� Grabstein f�r Stephan k�z�tt: mindkett� eredetileg git�rra fogalmaz�dott meg; az el�bbiben a git�r �tadta hely�t a cimbalomnak, m�g az ut�bbiban a git�r k�zponti szerepe megmaradt, �m sz�l�hangszerk�nt be�gyaz�dott egy zenekar m�ret� egy�ttes kereteibe. A zenekar Kurt�g sz�m�ra sok�ig sz�m�tott idegen m�diumnak. Az 1980-90-es �vek fordul�j�n olyan alkot�sokkal h�d�totta meg a nagyobb appar�tusokat, amelyekben az egy�ttest kisebb hangszercsoportokra osztotta, �s ezeket a koncertterem k�l�nb�z� pontjaira �ll�totta fel. A Grabstein eset�ben a keretszakaszokban a git�r akkordjainak finom visszhangjai lengik be a teret, hogy azt�n a k�z�pr�szben az elm�l�s botr�nya miatti felh�borod�s vel�tr�z� s�v�lt�ss� s�r�s�dj�k. Az 1994-es Szt�l� tekinthet� Kurt�g els� igazi zenekari darabj�nak; ennek keletkez�s�vel p�rhuzamosan form�l�dtak azok a r�vid, kisebb-nagyobb zenekarszer� egy�tteseket foglalkoztat� t�telek, amelyek ut�bb �zenetek c�men v�ltak sorozatt�. Ez a sorozat, ak�rcsak folytat�sa, a most magyarorsz�gi bemutat�k�nt elhangz� �j �zenetek egy-egy k�zeli bar�tnak sz�lnak, vigasztal�sul, int�s�l, egy-egy egy�tt�rz� sz� gyan�nt. Ezek a zenekari ciklusok voltak�ppen rokonai a J�t�kok c�men �sszefoglalt zongoradaraboknak, �s a von�s, illetve f�v�s hangszerekre �rt Jelek, j�t�kok, �zenetek gy�jtem�nyeinek, amelyekb�l szint�n felhangzik n�h�ny t�tel." (Hal�sz P�ter)
(t�mogat�: Nemzeti Kultur�lis Alapprogram)

www.bmc.hu/kurtag/index2_en.htm

ifj. Kurt�g Gy�rgy: The Hollow of the Deep Sea Wave (magyarorsz�gi bemutat�)
a szerz� - szintetiz�torok
Lukas Ligeti: Independence (magyarorsz�gi bemutat�)
Amadinda �t�egy�ttes
Per�nyi Mikl�s: Ritornello per 21 (�sbemutat�)
UMZE Kamaraegy�ttes
E�tv�s P�ter: Intervalles-Int�rieurs
D�ri Gy�rgy - csell�, Holl� Aur�l - �t�hangszerek, Kleny�n Csaba - harsona, M�rei Anna - heged�, Michael Svoboda - harsona
P�lfi J�zsef - hangtechnika
vez�nyel: E�tv�s P�ter

"Ifj. Kurt�g Gy�rgy (1954) �j kompoz�ci�j�t a B�csi �nnepi Hetek rendelte meg, c�me Hokusai h�res festm�ny�re utal. Tal�n megt�veszt� kompoz�ci�r�l besz�lni, hiszen a t�bb szintetiz�tor-billenty�zeten j�tsz� zeneszerz�-el�ad� alkalomr�l alkalomra elt�r�en val�s�tja meg a k�pzelet�ben r�gz�tett alaps�m�kat. A komponista szavai szerint m�ve r�gt�nz�s, amely megkompon�lt elemeket is tartalmaz. Ugyanakkor e r�gt�nz�st n�h�ny egyszer� alapelv ir�ny�tja: a leg�lesebb ellent�tek k�zvetlen szembe�ll�t�sa, amit a kontrasztok kiegyenl�t�s�re ir�nyul� t�rekv�s ellens�lyoz. Az el�ad� egyszerre j�tszik �nmag�val �s hallgat�ival: figyeli saj�t j�t�k�t, hogy az elhangzottakra reag�lva alak�tsa ki a folytat�st, �s figyel a k�z�ns�gre is, hogy annak visszajelz�seit is bevonja r�gt�nz�s�be.
Lukas Ligeti (1965) sz�l�v�ros�ban, B�csben zeneszerz�st �s jazz-dobot tanult, majd a Stanford Egyetemen v�gzett sz�m�t�g�pes zenei kutat�sokat. 1998 �ta New Yorkban �l, de gyakran l�togat Elef�ntcsontpartra, hogy tanulm�nyozza az ottani �t�hangszeres muzsikusok j�t�k�t. A szint�n az idei B�csi �nnepi Hetek megrendel�s�re k�sz�lt Independence l�nyege a n�gy �t�hangszeres j�t�kos �n�ll�s�ga �s �sszetartoz�sa k�z�tti egyens�lyoz�s. A szigor� metrikai keret fokozatos gyors�t�sok �s lass�t�sok r�v�n v�lik rugalmass�, t�bb alkalommal is megfigyelhet�k a hangolt �s hangolatlan, illetve a b�r, f�m �s m�s anyag� �t�hangszerek k�z�tti l�pcs�zetes �tmenetek. Nyomon k�vethet�, ahogyan az egyes j�t�kosok alkalmi kezdem�nyez�sei sz�tterjednek az eg�sz egy�ttesre. Metafor�ja ez annak, ahogyan az egy�n szabad akaratban fogant cselekedetei hatnak a k�z�ss�g �let�re.
Per�nyi Mikl�s (1948) 21 hangszerre, fa- �s r�zf�v�k, von�sok �s �t�k egy�ttes�re �rta 1998-ban Ritornello c�m� egyt�teles alkot�s�t. A c�m egyes tematikus szakaszok ism�tl�d�seire utal, hiszen a kompoz�ci� �jra �s �jra n�h�ny r�gz�tett ponthoz visszat�rve t�rk�pezi fel a k�zt�k kialakul� kapcsolatok h�l�zatait. Kiemelt szerepe van a v�ltoz�kony �s apr�l�kosan kidolgozott hangszerel�snek. Egyes szolisztikus hangszerek (klarin�t, trombita, xilofon, marimba) dallam�veinek �rny�kait rajzolj�k ki a tov�bbi instrumentumok, s �gy az egy�ttes hangz�sa olyasfajta testt� v�lik, amelynek plasztikai tulajdons�gait mindig m�s �s m�s f�nyt�r�sben l�tjuk.
E�tv�s P�ter (1944) �letm�v�ben a kompoz�ci�k gyakran t�bbf�le, egym�ssal rokon form�ban l�teznek. Az 1981-ben keletkezett Intervalles-Int�rieurs alapanyaga a h�t �vvel kor�bbi Elektrokr�nika k�t elektronikus orgon�n r�gz�tett zen�je. Maga az Elektrokr�nika pedig olyan hangtani k�s�rletekre megy vissza, amelyek a hangk�z�kben fell�p� interferenci�k zenei tulajdons�gait vizsg�lt�k. Az Intervalles-Int�rieurs mindezt hagyom�nyos hangszerekkel eg�sz�ti ki, amelyek elvezetnek a "hangk�z�k belsej�be", felt�rva a frekvenciak�l�nbs�gek m�ly�n rejl� dallamokat �s ritmusokat." (Hal�sz P�ter)

""Sz�nh�z az eg�sz vil�g, �s sz�n�sz benne minden f�rfi �s n� ..." E�tv�s P�ter m�v�szete saj�tos parafr�zis�t adja a shakespeare-i felismer�snek. Sz�nj�t�k valamennyi kompoz�ci�ja, �s sz�n�sz benne minden hang vagy gesztus. A muzsikusnak az el�ad�s �rdek�ben gyakran kom�di�ss�, sz�nokk� vagy t�ncoss� kell v�lnia, s a hangszeres j�t�khoz olykor besz�d vagy pantomim t�rsul. Sz�npadra sz�nt zen�inek m�faji sokf�les�ge megh�kkent�: mintha minden egyes �j m�v�ben a dr�mai kifejez�s �jabb form�j�t keresn�. Ha sz�veggel dolgozik, a nyelv dallam�nak s ritmus�nak legm�ly�ig hatol, s bel�le b�ny�ssza ki zen�j�nek nyersanyag�t. A sz�veg �s a zene szoros egym�sra hat�s�ban is mindig �j m�dszert v�laszt, mintha enciklop�dikus ig�nnyel pr�b�ln� felt�rk�pezni az �sszes lehet�s�get. Cselekm�ny, sz�veg �s l�tv�ny n�lk�li, "tiszt�n" hangszeres m�vei is sz�npad- vagy filmszer�ek. Be is vallja: "azt szeretn�m, ha a hallgat�ban az akusztikus �lm�ny befogad�sa �ltal ugyanaz a v�zi� is megsz�less�k, mintha sz�nh�zban lenne. Csod�latos elk�pzel�snek t�nik sz�momra, hogy a l�that�t hallhat�v�, a hallhat�t pedig l�that�v� tegy�k. Folyv�st "tiltott" hat�r�tl�p�seket k�vet el, nemcsak m�fajok, hanem m�v�szeti �gak k�z�tt is. Mintha csak az �si nagy egys�get szeretn� helyre�ll�tani �nmag�ban. Tal�n ez�rt nem tudott v�lasztani az el�ad�m�v�szet �s az alkot�s k�z�tt, s ez�rt v�llalkozik mindk�t ter�let m�vel�s�re. S p�ly�j�nak elk�peszt� tudatoss�g�t l�tva, az a benyom�sunk t�mad, hogy E�tv�s nemcsak protagonist�ja, de forgat�k�nyv�r�ja �s rendez�je is saj�t �lete sz�nm�v�nek. Azt mondj�k, a dr�ma akkor vir�gzik fel, amikor egy kult�ra v�ls�gba jut, amikor az emberis�g t�rt�net�nek viharos, �tmeneti korszakait �li. Lehets�ges, hogy �pp ez�rt vezeti a zeneszerz�t t�vedhetetlen �szt�ne �jra �s �jra a sz�npad fel�? Ez�rt t�nik minden darabja oly kor-szer�nek? Egy bizonyos: a XXI. sz�zad zen�j�nek vil�gsz�npad�n E�tv�s P�ter ma m�r egyre-m�sra f�szerepeket j�tszik." (Farkas Zolt�n)
(a Sz�chenyi Irodalmi �s M�v�szeti Akad�mi�val k�z�s szervez�sben; t�mogat�k: F�v�rosi K�zgy�l�s Kultur�lis Bizotts�ga, Nemzeti Kultur�lis Alapprogram)

www.bmc.hu/eotvos/

ifj. Kurt�g Gy�rgy - digit�lis szintetiz�tor, Chris Martineau - br�csa �s �nek, Isabelle Cirla - basszus klarin�t �s szopr�n szaxofon, Roland Ossart - melisson (anal�g, modul�ris /custom made/ szintetiz�tor)

A csoport n�gy muzsikus/zeneszerz� tagja teljess�ggel r�gt�nz�tt zen�t hoz l�tre, t�ll�pve minden kor�bbi tapasztalaton �s hat�son. J�t�kuk nem "h�zass�g" - mondjuk, a jazz, a kort�rs zene, az elektroakusztikus technika vagy a zen�s sz�nh�z k�z�tt -, hanem sz�let�s. M�lys�gesen eredeti, �rz�ki zen�j�k az id� folyamat�ban egy szemvillan�s alatt sz�letik meg. V�gletesen �l� zene ez, amely egyes�teni k�pes az �rad� gazdags�got a rebben� s�hajjal, a t�gas hangz� terek k�lt�szet�t a csend hat�r�n sz�tt finom hang-csipk�kkel, �s amely els�sorban a k�lcs�n�s bizalom nyelv�t besz�li. Egyszer v�ratlan kit�r�sekkel, m�sszor a legs�r�bbre font sz�ved�kekkel, amelyek l�ktet�se g�zsba k�ti a hallgat� figyelm�t. Hogy ez val�ban l�tre j�hessen, be kell kapcsol�dnunk a k�lcs�n�s figyelem h�l�zat�ba, amely �sszek�ti a muzsikusokat, �s meg kell ismern�nk hangsz�npalett�juk gazdags�g�t, a hagyom�nyos hangszerek, az �nekhang, az anal�g �s digit�lis szintetiz�torok egym�sba �tfoly�, sokszor alig megk�l�nb�ztethet� hang-vegy�l�k�t. Hallgatni �s figyelni kell, azzal az �sszpontos�t�ssal �s elm�ly�lts�ggel, ahogy az �let�t f�lt� term�szeti ember a dzsungelben f�lelt a vad�llatok neszeire.

Tavaly febru�rban hunyt el a XX. sz�zad egyik klasszikusa, Iannis Xenakis. �letm�ve - amely �pp�gy mag�ban foglalja a matematik�t �s az �p�t�szetet, mint a zen�t - megker�lhetetlenn� v�lt, b�rhogy is v�lekedjenek kritikusai. Az �t�hangszeres m�faj k�l�n�sen sokat k�sz�nhet Xenakisnak. 1969-ben keletkezett Persephassa c�m� m�ve ut�n - amelyet n�h�ny �vvel ezel�tt hallhatott a Budapesti �szi Fesztiv�l k�z�ns�ge - tucatnyi darabot kompon�lt a legk�l�nb�z�bb form�ci�kra a sz�l�t�l a szextettig, gyakran m�s hangszerekkel, esetenk�nt �nekhanggal kombin�lva az �t�hangszereket. Ezen a koncerten tiszt�n �t�hangszeres darabjain kereszt�l igyeksz�nk bemutatni azt a soksz�n�s�get, amely Xenakis m�veit jellemzik.

www.bmc.hu/amadinda/

A Stuttgarti Zenem�v�szeti F�iskola Jazz- �s N�pszer�zene Tanszak�t ir�ny�t� professzor a tartom�ny �ltal finansz�rozott S�dpool-Quartett zenei vezet�je. Az 1989-ben alakult, k�s�rleti avantg�rd zen�t j�tsz� jazzegy�ttesben a legkit�n�bb baden-w�rttembergi zen�szek v�ltj�k egym�st. Bernd Konrad legh�resebb rajong�ja bizony�ra Woody Allen: a sz�n�sz-rendez� Hannah �s n�v�rei c�m� filmj�ben meghat�roz� szerep jut a stuttgarti szaxofonos �lomt�ncosok c�m� nagylemez�nek. Jap�n �s amerikai elismer�sek ut�n Konrad tavaly a n�met Sz�vets�gi �rdemkeresztet is megkapta.
(Baden-W�rttemberg Arcai kultur�lis fesztiv�l - a Hungarofest t�mogat�s�val)

A Szi�mi Zenei T�rsulat �s a vil�gpressz� t�rzsvend�gei,
valamint a Vizu�lis Brig�d �s Dj Palotai bemutatj�k:


  1x fent
+1x lent
= Seressors
szomor�-happy-szombat-vas�rnap
vil�gb�nat-id�z� beavat� party Budapest leg�jabb �s legmeglep�bb, underwater kultihely�n

Filmek, k�pek, hangulatok, kokt�lok, m�v�szek, stricik, kurv�k a 30-as �vekb�l �s a j�v�b�l. A szombati �ngyilkoshimnuszok ut�n vid�m, hal�lt�ncos b�felejt�s vas�rnap reggelig.

(Hi�ba van palot�d Bud�n,
ha Palotai meg itt nyomja Pesten...)

"V�rosi f�sz�vek a f�v�ros sz�v�ben. Seres Rezs� minden id�k legnagyobb sl�gerszerz�je. � �rta a Szomor� vas�rnapot, amit negyven nyelvre ford�tottak le, 135 el�ad� lemezein jelent meg, ma is a legnagyobb szt�rok �neklik; de � �rta a sokak �ltal n�pdalnak v�lt Gyere, Bodri kuty�m!-at, a Szeress�k egym�st gyerekek!-et, meg azt is, hogy Fizetek, f��r, volt egy feket�m, meg egy �letem, amit elrontottam �n... Ja, meg azt is, hogy Csak �tutaz�k vagyunk itt a F�ld�n, meg azt, hogy �n �gy im�dok r�szeg lenni, s�t, azt is, hogy Engem m�g nem szeretett senki. Nem ismerte a kott�t, �nekhangja alig, zongor�zni se nagyon; eg�sz �let�ben ki nem mozdult a pesti gett��jszak�b�l, dupla �ngyilkos volt, akir�l Otto Klemperer, a vil�gh�r� karmester azt �rta a Kispipa vend�gk�nyv�be: "Nem zen�sz - csak zseni." Ilyen m�sor m�g nem volt, mert ezeket mi most el�adjuk, �gy, ahogy mi gondoljuk." (Szi�mi)
(t�mogat�: Budapest F�v�ros �nkorm�nyzata F�polg�rmesteri Hivatala)

www.sziami.hu/